Lehet, hogy ültetni egyszerűbb lett volna, de én varrtam vagy 30 rózsát, mert Orsikának rózsás baldachint ígértem.
A baldachin maga a legegyszerűbb
BRYNE az IKEA-ból, amit már több mint egy éve megvettem, csak eddig nem bírtam magam rávenni a rózsák összepepecselésére. Nagyon egyszerű megvarrni őket egyébként, csak a mennyiség az, ami elborzasztott eddig.
Kell egy színben megfelelő úgy 8-10 cm széles, 40-80 cm hosszú anyagcsík.
Azt félbehajtom, a végeit lekerekítve levágom.
A szélét végigvarrom a legnagyobb öltéssel, hogy aztán be tudjam ráncolni az anyagot. Ha nagyon foszlós, mint jelen esetben a szatén, végigvarrom cikk-cakk öltéssel is.
Ezután beráncolom az anyagot. Ha kinyílt rózsát szeretnék akkor jobban, ha bimbósat, akkor kevésbé.
Ezután elkezdem feltekerni, és közben itt-ott kézi öltésekkel megerősítem a szélét, hogy ne tudjon letekeredni.
A szélét levarrom, még néhányat beleöltök, hogy biztosan fix legyen...
... és már kész is egy csodaszép rózsa. Már csak 29 van hátra.
Szerintem megérte, Orsika nagyon örült neki.
Vittünk az oviba tortát, hogy azok is osztozhassanak az örömünkben, akiket nem tudtunk meghívni. Sajnos csak tíz kiválasztott szerencsés jöhetett a szűk körű partyra hely és további szórakoztató személyzet híján.
Volt csokifondü...
...arcfestés, bűvészmutatványok...
... és tűzzsonglőr.
A teljes deja vu érzésről pedig egy Barbie gondoskodott, aki ismét megadóan várta sorsát a hűtőben, hogy mohó kislányok és kisfiúk leehessék a szoknyáját.
A buli nagy sikerrel zajlott, mindenki jól érezte magát. Különösen én, mert előzetes várakozásaim ellenére már este 11-re sikerült a lakást nagyjából élhető állapotba hozni.
Bejegyzések
