Hátha elered az eső

Ha nekem ilyen lehetett volna...

Orsinak idén karácsonyra végre elkészült a régóta tervezett babaház. A bútorok nagy része már évek óta készen várta, hogy beköltözhessen a helyére. Azt gondolom, hogy érdemes volt várniuk, mert a ház csodaszép lett :)

A ház maga fából készült, az ablakai üvegből vannak, csipkefüggönnyel, ahogy az kell.

Az ablakok előtt egy virágzó fa dobja fel a hangulatot, az ajtón koszorú, ha már egyszer karácsony van.

A tetejét és az elülső falakat ki lehet nyitni, így könnyen hozzáférhetővé válik a három szint, plusz a padlástér a berendezéssel.


Az alsó szinten van a konyha tűzhellyel, mosogatóval és az ebédlő...


...meg az előszoba a nappaliba vezető lépcsővel, a falon fogassal a kabátoknak, valamint az oszlopos veranda, ahova a babák kiülhetnek pihenni a hintaszékbe.


Az előszobából az elegáns nappaliba vezet a lépcső. Van itt kényelmes kanapé párnákkal, fotelek, kandalló fahasábokkal, gyertyatartóval, állóóra és természetesen feldíszített karácsonyfa. A falon lévő keretekben a gyerekekről készült fényképek láthatók.

A nappali mellet található a fürdőszoba, ahol a padló valódi mozaikcsempével van kirakva. A csapok aranyozottak.

A felső szintre került a hálószoba, ahol az ágyon a kékre festett bútorokkal és a kék kockás tapétával harmonizál a kék pöttyös, csipkés ágynemű.

A gyerekszoba virágos tapétájához jól passzol a virágos, festett bútor. A hintalovon plüssmackó üldögél, a sarokban széthagyott kisautók és diótörő bábu.



A gyerekeknek nagyon tetszett a babaház, Zsófi is rögtön rávetette magát, sőt rögtön rendeltetésszerűen kezdte meg a használatát: a kismackót befektette az ágyba, és betakarta. Én meg alig várom, hogy a gyerekek végre lefeküdjenek aludni, és zavartalanul játszahassak vele én is egy kicsit.

Lehet, hogy gésa lesz belőle?

Az ízlése mindenesetre némileg japános, az biztos.

Pizsiparty

Amikor megláttam ezeket az anyagokat, rögtön pizsamák lebegtek lelki szemeim előtt. Orsinak ilyen fiús cumót természetesen nem lehet varrni, így a 4 éves unokaöcsém lett a célpont. Nekiálltam, és ez a két pizsi lett az eredmény.

Lehet, hogy ping-pong bajnok lesz belőle?

Természetesen csipkés leggingben :)

Katalinka, szállj el...

Végre újra itt a nyár

A sárga csíkos fürdőruhaanyaggal megszenvedtem múltkor, mégsem tudtam ellenállni ennek a lila pöttyös darabnak, amikor megláttam a boltban. Főleg, hogy a pöttyöket arany szegély keretezi. (Sajnos a színét sehogy sem sikerült visszaadnom a fotón, akárhogy próbáltam.) Ezt megvarrni sem volt egyszerű feladat, de a múltkori tapasztalatok után legalább jópár vargabetűt elkerültem.

Ezúttal kis szoknya is készült a bikinihez, hogy a fürdés után ne csak úgy, pőre fenékkel kelljen ellibbenni a büfébe a jól megérdemelt fagyiért.

Az anyag adottságait, nevezetesen a pöttyöket, kihasználva, azokból készített virágok díszitik a felső és alsó részt.

Kivágtam néhány különböző méretű pöttyöt az anyagból.

Egymásra helyeztem őket úgy, hogy a közepük egymásra kerüljön. A legnagyobb került legalulra, a legkisebb legfelülre.

Ezután összevarrtam a köröket a közepüknél fogva. Csak egy öltés alulról felfelé, majd vissza.

Ezután a cérnát húzva a körök szélét felfelé hajtottam.

Majd körben több helyen beleöltöttem a hajtásba, a cérnát körbe is tekertem, hogy a szirmok felfelé álljanak, és ne tudjanak lelapulni. Már csak fel kell varrni és kész.

Pöttyös szatyor

Régebbi Éva magazinokhoz adtak ajándékba bevásárlótáskát, hogy ugye környezettudatosan ne kérjünk a boltban nejlonzacsit. A formáját nagyon szeretem, mert jól lehet bele pakolni, de a fogantyúja elég rövidre sikeredett, így a vállamra nem tudtam felakasztani. Márpedig az jó lett volna, mert a babakocsit nem könnyű egy szatyorral a kézben tolni. A színe eredetileg randa zöld volt (értem én, hogy ez a környezetbarátság színe, csak nem szeretem), ezért nem is szívesen hordtam. Valahogy nem ment a hajszínemhez.


Múltkor az IKEA-ban vettem ezt a fekete pöttyös anyagot, és már láttam is lelki szemeim előtt a vadi új szatyromat. Az évás táskát egyszerűen lemértem, a fülét kicsit hosszabbra hagytam, aztán a pöttyöket passzintva összevarrtam a darabokat. Egy helyes piros ripszszalaggal dobtam fel a fekete-fehér összeállítást. (Vajon mért nem lehet ezt az anyagot piros alapon fehér pöttyökkel kapni? Minden más variáció létezik, csak valahogy pont ez a klasszikus maradt ki.)

Szerintem vidám lett, és ha már cipekedek, legalább jókedvűen tegyem azt.

A bolt felé menet a karomra akasztva üresen még sikkesen lóbálom, visszafelé viszont rengeteg cucc fér el benne, kézben esélyem se lenne elhozni ennyit.

Nyárváró

Idén vajon lesz nyár?

Rajtam nem múlik. Fő az optimizmus: ezért varrtam ezt a virágos fodros nyári ruhát Orsinak. Libeg, pörög, nagyon tetszett neki.

Hogy a fehér felsőrészt kicsit feldobjam, készítettem hozzá egy brosst három rózsából.



A sok eső miatt kint nem lehet hordani, úgyhogy ez lett a legújabb otthonka. Mivel a játszótérre sem lehet kimenni, megpróbáltam a játszótér egy részét behozni a lakásba. Az ugróiskola sima papír ragasztószalaggal készült. Ez akadt először a kezembe. Ráadásul - mint később kiderült - porzsívózás- és felmosásálló is.

Zsófi egyelőre még csak bámulja.

Orsi rögtön el is járta benne a nyárcsináló táncot. Remélem, lesz foganatja. Vagy lehet, hogy véletlen esőtánc sikeredett...?

Slafrok

Orsi nem hajlandó nadrágot felvenni se utcán, se oviban, se itthon. A szoknya lehetőleg legyen minél hosszabb, a kiegészítők pedig minél színesebbek és számosabbak. Ha magától öltözik fel, akkor így indulunk el. A nyakláncokat és karkötőket leszedtem róla, azért az már sok volt. A retikülben természetesen rózsaszín "mobil" lapul.


Esténként éppen a Mary Poppinst olvassuk, és a könyvben meglátta, hogy Jane-nek hálóinge van. Szoknyában is lehet aludni? Kitágult a világ. Anya, varrsz nekem hálóinget?


Persze, mér ne mingyá' kettőt?

Ma mit vegyek fel?

Orsinak úgy másfél éve készítettem mágneses öltöztetőbabát. Nagyon szerette, szinte minden nap játszott vele. Valamikor így nézett ki. A mindennapos használattól azóta jól leamortizálódott, és már nem volt valami szép látvány.

Persze a baba ment tönkre legjobban, hiszen azt használja Orsi a legtöbbet. Gondoltam, csinálok neki új babát. De akkor az jutott eszembe, hogy mi lenne, ha őt magát fényképezném le, és akkor saját magát öltöztethetné. Igen ám, de akkor mi lesz a még jó állapotban lévő ruhákkal? Komoly dilemmában voltam :)

Így jutottam arra, hogy a baba marad, csak a fejét cserélem le Orsi egy arcképével. Király: nem kell hozzá más, csak egy képszerkesztő program. Némi tudás se ártana, de az meg nincs nekem. Így egy barátomat kértem meg, hogy az öltöztetőbaba testére helyezze rá Orsi arcát. Ilyen egyszerű volt:)

Ha magvan a baba, innentől már egyszerű dolgunk van. (Babákat lehet találni pl. itt, itt vagy itt.) Kell nyomtatható mágneslap, öntapadós könyborító fólia, nyomtató meg olló.

Kinyomtatjuk a mágnespapírra a babát. Nem árt előtte sima papírra próbanyomást készíteni, nehogy valami egyszerűen kijavítható hibával elpazaroljuk a mágnest.

Ezután a lapot teljesen befedjük az öntapadó fóliával. Egy kártyával simítsuk le, hogy ne legyenek buborékok, gyűrődések. Ez kétemberes munka. Ha egyedül kell mégis megoldanunk a dolgot, akkor vágjuk körbe durván a babákat, meg ruhákat, és úgy tegyünk rájuk egyenként fóliát. A kisebb darabokkal sokkal könnyebb dolgozni.

Most már nincs más dolgunk, mint kivágni a babát, és felrakni a mágnestáblára vagy a hűtőre, aztán várni, hogy a kölök vajon felismeri-e magát.

Persze a lehetőségek végtelenek. Én is készítettem már számtalan változatot.

Ez a fej egy kisfiúnak készült.

Ez egy többgyerekes családnak, ahol lány és fiú is van.

Ez pedig az ovinak, ahol fiúk és lányok szintén vegyesen használják, így fiú és lány babát is készítettem.

Ha valaki valaha elolvassa ezt, netán el is készíti, örülnék, ha elküldené nekem a fotóját.